PROLÓGUS

 14 évvel ezelőtt...

-Istenem, el sem hiszem hogy Edward randizni hívott! Te mit szólsz ehhez Monica? -kérdeztem a legjobb barátnőmet, akit már csecsemő korom óta ismerek.

-Drágám nem megmondtam hogy megnézett magának? - mondta, mikor kiesett a táskám a kezemből, és minden kihullott belőle.

-A francba várj egy kicsit leteszem mert kiborult a táskám. Majd visszahívlak ha bementem a szobámba.

-Okés! Szia! - és letette.

Lehajoltam hogy összeszedjem a cuccaimat. Mikor végre mindent összepakoltam és kinyitottam az ajtót nem hallottam semmit. Végig mentem a folyosón és benéztem a húgom és az anyukám szobájába, de sehol sem volt senki. A nappaliban be volt kapcsolva a tv. Mindenre fel voltam készülve a konyhába érve. Egy jó kis leszidásra a késői haza érkezésem miatt, egy családi kupaktanácsra vagy egy finom vacsorára. De mikor a konyhába értem és megláttam mi történt, arra nem voltam felkészülve. A tekintetem a konyhában cikázott. Majd meg láttam anyát és a húgomat, Leilát. Rémlik, mintha sikítottam volna, majd csak azt tudom hogy zuhanok a mélybe, a sötétségbe.